A komáromi ipari park a Nokia gyárra épülő gazdasági társaságok sokaságának ad otthont, komoly munkalehetőséget biztosítva ezzel a környékbelieknek. A dolgoknak azonban árnyoldaluk is van, a Nokia-falunak nevezett létesítmény a működése óta ellátja munkával a zsarukat is. Kicsik és nagyok � Vége-hossza nincs az apróbb ügyeknek, amikor megtévedt dolgozók a zoknijukban vagy a hónuk alatt próbálnak kicsempészni készülékeket, de újabban szervezett bűnözői körök is felismerték a világszínvonalú telefonok gyártásából fakadó lehetőségeket � tájékoztatott Szabóné Mezei Ilona őrnagy, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetője. � Találékonyságuk, leleményességük gyakran komoly fejtörést okoz a térségben tevékenykedő rendőröknek. Nehezen magyarázható, miként tűnhetnek el ezerszámra félkész telefonok, még az sem lehetetlen, hogy a szigorú gyártási technológia kikerülésével valahol sorozatban szerelik össze, a márka hírnevét rontó gyengébb minőségű készülékeket létrehozva. A Nokia iránt egyébként akkora az igény Európában és az USA-ban is, hogy a naponta legyártott 5-700 raklapnyi készülék csomagolás után egyenesen a kamionok gyomrában köt ki. Bár a számítógépes rendszerben nyomon követhető a telefonok útja, és egyedi azonosító (IMEI) számot is viselnek, ekkora volumenű gyártásnál azonnal mégsem vehető észre a hiány, utólag pedig nem könnyű kideríteni egy-egy szállítmány sorsát. A visszaélések megelőzése érdekében szigorú előírásokhoz kötik a szállítást, azt csak a szállítmányozási vezető rendelheti el, az aktuális szállítólevelek alapján. A rakodást biztonsági őrök felügyelik, de a targoncakezelőnek is észlelnie kell, ha hibás utasítást kap. Szinte lehetetlen, hogy valaki ne tudna róla, ha eltűnik egy raklapnyi telefon, mégis előfordult már ilyesmi. A nagyobb ügyekre jellemző, hogy külső bűnözői körök szervezik be a gyár dolgozóit, fő célpontjaik a kiszállítási koordinátor és a biztonsági őrök. Beépített embereik voltak A beígért összegektől megszédített embereket a kör bővítésével és szállítók beszervezésével bízzák meg. Ha lebuknak, a csoportok helyére újak kerülnek, megesik, hogy a bűnszervezetek új munkavállalóként küldik be társaikat a gyárba. A fő szervezők kiválóan ismerik a belső viszonyokat és a gyártás folyamatát, az eddig lebukottak szinte mindegyikéről kiderült, hogy korábban a gyár alkalmazottja volt. Az ellopott készülékeket kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező mobilkereskedők dobják piacra. A gyár folyamatosan küzd a belső szarkák ellen, a Komárom-Esztergom megyei zsaruk pedig kiemelkedő munkát végeznek a bűnözői csoportok felgöngyölítése terén. Az eddig tudomásukra jutott ügyek mindegyikében megtalálták a teljes elkövetői kört, különböző stádiumban lévő ügyeik vannak folyamatban jelenleg is, rendőri, ügyészi és bírói szakban. Porszem a gépezetben Tavaly április 29-én hajnalban különös körülmények között bukott le egy beszervezett csoport, dominóként magukkal sodorva összes társukat. � Az F. László és P. Péter által vezetett kamionra már korábban feltettek húsz raklapnyi Angliába címzett telefonkészüléket � idézi fel a történteket Sámuelné Hamvas Anikó főhadnagy, főnyomozó. � Amikor a kamion újból a rámpához gördült, K. József kiszállítás-vezető az adminisztrációs előírásokat megsértve további három raklapnyi áru felrakását rendelte el. A raklapokon 1260 kamerával ellátott Nokia 6230-as készülék volt, amelyek értéke meghaladta a százmillió forintot. A targoncásnak és a biztonságiaknak is gyanús volt a dolog, de K. József megígérte az iratok pótlását, így a jármű kiment a gyárból. Az autópálya győri lehajtójához ment, ahol a megbeszélés szerint már várták, és egy forgalom elől elzárt területen kisteherautóra rakták át a többletet. A kamionos indulás előtt észrevette, hogy a gyárban felejtette a jármű forgalmi engedélyét, ennek hiányában Nyugat-Európában súlyos bírságra számíthatott. Gondolta, nem eshet baja, mert a kocsin lévő áru és a szállítólevélen feltüntetett mennyiség megegyezik. Gyanútlanul hajtott a gyárudvarra, de a biztonságiak újra ellenőrizték. Hiába keresték a pluszként feltett raklapokat, kihívták a rendőrséget. A sofőrök eleinte mindent tagadtak, később azonban beismerték a bűnrészességüket. F. Lászlót a szállításvezető szervezte be másfél milliós ajánlatával, társa, P. Péter pedig hallgatásáért részesült volna a pénzből. A vizsgálat során fény derült egy 2004. augusztus 22-éről 23-ára virradó éjszakán elkövetett bűncselekményre is. Akkor szintén három raklap tűnt el K. József segédletével hasonló módon, amelyeken 1190 készülék volt. A bűncselekményben részt vevő kamionsofőrök egyike, H. Ferenc ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, miután kiderült, hogy a gyár alkalmazottjaként dolgozó feleségével együtt az USA-ba szöktek. Társa, aki a hallgatásáért félmillió forintot kapott, beismerő vallomást tett. A szállítmányt egy a gyártól néhány kilométernyire lévő csárda udvarán pakolták le, onnan az egykor kamionosként dolgozó, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező S. László bábolnai udvarára kerültek. A két eset kapcsán elvitt hat raklapnyi telefon a gyárnak 200 millió forintot meghaladó kárt okozott. K. József és társai ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és sikkasztásban való bűnrészesség miatt folyik eljárás, büntetésük akár tíz évig terjedő börtön is lehet.